Tizennégy év telt el azóta, hogy román elnök hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. Novák Katalin és Klaus Iohannis a Sándor-palotában tartott közös sajtótájékoztatót.
Klaus Werner Iohannis román államfő szerdán Budapestre látogatott, ahol Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta. Az ünnepélyes köszöntő után a két államfő delegációk közti és négyszemközt tárgyalásokat folytatott egymással, amelynek eredményeiről az azt követő sajtótájékoztatón számoltak be.
A magyar köztársasági elnök elmondta, alapvetően öt fontos témát jártak körül. Egyúttal kifejezte örömét, amiért 14 év után először újra román köztársasági elnök érkezett Magyarországra. Hozzátette, reméli, a jövőben sikerül tartani az évenkénti hivatalos államfői látogatások a két ország között.
Közölte, a sok megbeszélni való téma miatt kettejük négyszemközti beszélgetése kissé elhúzódott. A tárgyalás során beszéltek az Ukrajnában és Izraelben zajló háborúkról, a Romániai magyar kisebbségek helyzetéről, Románia schengeni csatlakozásáról, a 2024-es magyar EU-s soros elnökségről, valamint a két ország közötti gazdasági és energetikai kapcsolatokról.
Novák Katalin lapunk kérdésére elmondta, hogy ez utóbbi kifejezetten fontos Magyarország számára. Hozzátette, az Oroszországtól való függetlenedésben Magyarország számít a romániai energiaforrásokra. Felvetésünkre, hogy hosszú távon várható-e, hogy a Neptun Deepből is szállítsanak gázt Magyarországra, azt felelte:
„A Neptun Deeppel valóban megnyílhat egy új lehetőség. Örülnék neki, ha az Európai Unió támogatná ezt a beruházást, hiszen a Neptun Deep létrejötte közös érdek.”
Hozzátette, az onnan érkező gázellátás egyelőre nem egy most esedékes kérdés, de Magyarország mindenképp igényt tart erre a lehetőségre.
Klaus Iohannis elmondta, bár 2050-re az Európai Unió vissza akarja szorítani a gázellátást, addig is nagyon fontos, hogy a tagállamok energiaigénye ki legyen elégítve. Hangsúlyozta, Románia a földgáz mellett nukleáris energiát is használ, előbbiből pedig vannak is forrásaik. Nemrég az ország tenger partjainál kerültek elő kiaknázatlan területek, amelyek kinyerésére két vállalat már el is indított egy beruházást.
„Románia releváns energiabeszállító lehet Magyarország számára”
– értékelte a fejleményeket.
A két államfő beszélt még Románia a Schengeni övezethez való csatlakozásáról is. Novák Katalin elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eddig nem csatlakozhatott, szerinte szomszédunknak „egyértelműen a schengeni térségben belül van a helye”. Kifejtette, Románia csatlakozási igénye egy hatalmas vállalás, hiszen az övezet külső határának védelmét vennék magukra.
Klaus Iohannis megköszönte, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Románia csatlakozását.
Az államfők beszéltek még a világban jelenleg zajló két komoly katonai konfliktusról. Mindketten kiálltak Izrael és Ukrajna mellett, Novák Katalin pedig felhívta a figyelmet, hogy egy újabb világháború elkerülése érdekében most nagyon oda kell figyelnie mindenkinek arra, mit tesz vagy mond.
„Bölcsnek és józannak kell lennünk, és mihamarabb meg kell találnunk a békéhez vezető utat” – mondta.
Szóba került még a nemzeti kisebbségek helyzete, ami egyrészt mindkét országot érinti Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban mindkét államfő beszélt már Zelenszkijjel, és bíznak benne, az ukrán elnök segíteni fog a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében. Csakúgy, mint a román elnök a magyar kisebbségek esetében Romániában. Iohannis szerint a Romániában élő magyar kisebbség tagjai hidat képeznek a két ország közötti kommunikációban. Hangsúlyozta, fontos a kisebbség jogainak megőrzése, külön kiemelve a sajtó és az anyanyelvi oktatás kérdését.
Végezetül, Novák Katalin beszélt arról is, hogy a 2024-es magyar soros elnökség alatt nemcsak Románia Schengenhez való csatlakozását, de a Balkán országok EU-csatlakozásának ügyét is támogatni fogják. Emellett kiemelt figyelmet szentelnének a demográfiai problémák megoldásának, mert a köztársasági elnök szerint Európában továbbra is súlyos probléma a társadalom elöregedése.
Román elnök utoljára tizennégy évvel ezelőtt látogatott Budapestre. Klaus Werner Iohannis Novák Katalin meghívására érkezett a magyar fővárosba, aki tavaly Bukarestben tett hivatalos látogatást.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A progresszív eszméket vette célkeresztjébe a szocdemek kongresszusán Crin Antonescu történész, akinek a szexuális kisebbségek felvonulásaiból is elege van. Őt támogatja az RMDSZ is.
A szélsőjobboldali politikus a magyar kisebbséget (is) sértően fogalmazott, majd azt állította, hogy Románia igényt tarthat ukrán területekre.
A román politikus csak legyintett a történelmi Magyarországot ábrázoló térkép láttán.
Azonnal kiakadt az ukrán külügyminisztérium.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
Romániában azt mondják: elég volt!
Mindenféle elszabaduló őrülettel riogatnak, holott csak annyi történt, hogy kezd újraindulni a gazdaság. Varga Mátyás Zsolt írása.
A hidegháborús fegyverként indult, mára LMBTQ-evangelizátorrá vált USAID nem költhet többé pénzt világszerte a demokraták prioritásaira. Szilvay Gergely és Kohán Mátyás írása.
